Tiszaderzs

A Tiszaszőlős, Tiszaszentimre, Abádszalók községek közt elterülő Tiszaderzs nagyközség északi határa egyben a megye északi határa is. A Tisza folyó, mely nyugati határát nyaldossa, a telep fölött egy erős kanyart ír le, ezt a szabályozás alkalmával átvágták. E kanyar után az Eger patakot felvéve jelentékenyebb irányváltozás nélkül folyik egészen az abádszalóki kanyarig. Sík, alacsonyfekvésű területén nincs számbavehető magasságkülönbség. A tiszaszabályozás óta a régi ártéren virágzó földművelés folyik. Tiszaderzs a kisujszállási kir. adóhivatalhoz tartozik, a legközelebbi gyógyszertár a 6 km. távolságra levő Abádszalókon van. Jegyzőségén 1 főjegyző, 1 jegyző és 2 irod. alkalmazott van foglalkoztatva. A község képviselőtestülete 10 virilisből és 10 választott tagból áll. Ingatlan vagyona 104 kat. hold szántó, 105 kat. hold legelő és 5 kat. hold erdő. 3045 lakója közül (1503 férfi, 1542 nő, természetes szaporodás 1.17%) 1867 él belterületen, a többi tanyákon lakik. Pusztái közül legnépesebb Tomaj, hol 1045 ember él. Felekezetek szerint 1148 rk., 1879 ref., 6 ev., 9 izr. vallású. A reformátusoknak helyben van anyaegyházuk, a katholikusok közül a derzsiek az egri érsekséghez tartozó abádszalóki, a tomajiak a t. Szt.-imrei anyaegyházhoz, az izraeliták a karcagi anyakönyvi kerülethez tartoznak. A közoktatást 2 elemi iskola látja el. A község belterületén van egy ref. felekezeti, Tomajban pedig egy községi népiskola. Az elsőben 4, a másodikban pedig 2 tanteremben folyik a tanítás. - A 7127 kat. holdnyi területéből 4596 kat. hold szántó, 668 kat. hold rét, 82 kat. hold szőlő, 360 kat. hold (leginkább értéri) erdő, 714 kat. hold legelő, 53 kat. hold kert, 951 pedig be nem ültetett v. terméketlen terület. 2847 őstermelő lakosa között van 9 középbirtokos, a többiek kis- és törpebirtokosok. A mezőgazdaságból élő lakosság több mint fele gazdasági bérmunkás és 1-2 kat. holdon gazdálkodó törpebirtokos. - Iparosainak száma kb. 100. Nagyobb iparvállalat nincs. Van a faluban 4 ács, 3 asztalos, 4 kovács, 2 borbély, 2 kádár, 2 kőműves, 2 hentes és 4 gépész. - Kereskedelme: Hangya fogy. szöv., 3 vegyeskereskedő és 4 terménybevásárló. Tiszaderzs nyersterményeit főleg a környékbeli vásárokon hozza forgalomba. A tomajiak a kunhegyesi és karcagi vásárokat is sűrűn látogatják. Fontosabb útvonalai az abádszalóki, a Tiszaszentimre-kunmadarasi kőút, valamint a tiszai kikötőhöz vezető műút. A vasút teljesen elkerüli. Legközelebb van a községhez a mintegy 14 km-re fekvő Abádszalók-Pusztataskony vasútállomás és a Tiszafüred-karcagi HÉV vonalon a tiszaszentimrei állomás.

Területét a XIII-XIV. századokban a Szalók és Tomaj nemzetségek különböző ágai birtokolták. Mint községet legelőször az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben találjuk. Ekkor papja: János 3 garast fizet tized fejében, s egyháza a kemeji főesperességhez tartozott. Kis temploma valószínűleg a XIII-ik század végén épült, s a Boldogságos Szűz Máriáról volt nevezve. Romjai ma is megvannak. (XXIV. tábla.) 1420-ban a község egyrészét a Farmosi család birtokolta zálogképen. A mohácsi vész után Frater Györgyé, néki adózik egész 1552-ig amikor visszakerül a megyéhez, mint 8. 1/2-portával biró nemesi község. 1554-ben csak 5 portája lakott, de 1556-ban már 14; az 1566. évi tatárdulás teljesen elpusztítja, úgyhogy még 1576-ban is csak 14 lakosa - ezek közül 4 zsellér, - van és az összes tized alá tartozó jószág csak 210 bárány. Ez időtől jórészt elpusztult állapotban van és birtokosai folyton változnak Széky Pál végrendeletében e területekről mint birtokairól intézkedett. Fia, Ferenc, 1616-ban nagy adósságai miatt zálogba vetette Igy került Tiszaszőlőssel együtt Kállay Vince, majd 1640-ben Balku Pál birtokába zálogjogon. Csak Széky Pál szendrői várkapitány tudta félszázad mulva családja birtokait visszaszerezni. Utolsó pusztulása 1706 őszén volt, amikor a seregével Szolnok felé vonuló Rabutin teljesen fölperzselte. 1745-ben Mária Terézia az egész Tiszaderzset és Cserőköz háromnegyed részét királyi adományba Borbély Mihálynak adja. Ettől kezdve lép reá a békés fejlődés útjára. Az új tulajdonos-család építette ma is meglévő ref. templomát... 1711-ben a megye adózás szempontjából földjét negyedosztályúnak minősítette. A világháborúban 350 fia vett részt és nyolcvanan maradtak a csatatéren. A régi nemesi családok közül 3 található a község lakói között, u. m. a roffi Borbély-, Lossonczy- és Szilassy-családok.