Római katolikus templom

Tiszafüred a régészeti  leletek tanúsága szerint őseink kedvenc telephelye volt, de az Árpád-házi királyok korában nem volt temploma. 1273-ban a váradi püspökség tulajdona. Az 1571-es török defter szerint 46 lakóháza és temploma volt. 1718-as adataink szerint a templomot a reformátusok használták, s átépítették. A mai református templomon elkülönített színezéssel látható a középkori katolikus templom falmaradványa. 

A környék rekatolizálása Esterházy Károly püspök érdeme, aki Tiszafüreden 1776-ban alapított önálló lelkészséget. Első papja Nitray József ideiglenes lakóhelyéről 1781-ben költözött a paplakba, melynek nagyobbik szobája volt a miséző hely négy évig. 1785-ben  egy vályogtemplomot emeltek, aminek a tornya 1816-ban ledőlt, falai megrepedtek. 

Az új templom építése 10 évig húzódott, s addig a régi templom az újba beépítve állottt. A mai templomot 1827-ben szentelték fel Szűz Mária tiszteletére, titulusa Szűz Mária mennybevétele.

Klasszicista stílusú, műemlékjellegű egyhajós templom, négy cseh boltszakaszos hajóval. Az eredeti templomnak szentélye nem volt, a hátsó falon egy kis bemélyedésben volt az oltár és az oltárkép (kosáríves szentély). 

A homlokzatból félig kiugró torony óraíves párkánnyal ellátott. A torony és a templom falait falpillérek tagolják, a karzatot hármas árkádív hordja.

Az oltárkép Balkay Pál (1781-1846) egri festő alkotása, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja. A baloldali mellékoltár képe Szent Ferenc elragadtatását idézi elénk életének utolsó napjaiban, Kovács Mihály (1818-1892)  abádszalóki születésű festő alkotásaként. A Szent László képet Dióssy László festette. A berendezési tárgyak eredetiek, a szószék, a keresztelő kút, a gyóntatószék és a padok egri mesterek munkái: Óberfrank asztalos, Molnár szobrász és Sparen aranyozó által dicsérik az Urat.

A templom tetejét már 1845-ben zsindelyezni kellett. 1849 tavaszán, amikor a hadi cselekmények helyszíne lett Füred, a templom két hónapig gabona- és kenyérraktár, ezalatt Örvényen tartották a szentmiséket. 1909-ben nagy felújítás történt, kilenc hónapig szünetelt az istentisztelet.
A templom első orgonájáról 1842-ből van adatunk. A mai Rieger Ottó-féle műemlék orgona 1911-ből származik, Rapaics Rajmund apátkanonok ajándékaként. 1940-ben dr. Schleiminger László orvos, egyházközségi világi elnök adományaként szentéllyel bővült az akkorra kicsinek bizonyuló templom.